A víz összetevői

Ha megnyitjuk a vízcsapot egy budapesti belvárosi bérházban, vagy engedünk egy pohár vizet a Bács-Kiskun megyei Jánoshalmán, bizonyosan érezni fogjuk, mennyire más az íze. Víz és víz között bizony nagy különbségek lehetnek. A H2O molekulán kívül a folyadék sok mindent tartalmazhat attól függően, honnan származik, hogyan tisztították, és hogyan jut el a konyhai vízcsapig.

 

Az emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített ivóvíz meg kell, hogy feleljen a hazai ivóvíz szabványok előírásainak. Az elviekben színtelen, átlátszó, szagtalan, kellemes ízű, egészségre ártalmas szennyező és fertőző anyagoktól mentes közfogyasztású ivóvizeket Magyarországon az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) vizsgálja és ellenőrzi.

A vezetékes vízben található ásványi sók (Ca, Mg) miatt vízkő rakódik le a háztartási gépek alkatrészein, a kemény víz hatására a berendezések hamarabb tönkre mennek. Áldozatul eshetnek például a mosógépek, a mosogatógépek, a kávéfőzők és a vízforralók.

A vezetékes csapvíz egy zárt rendszeren keresztül jut el otthonunkba, ezt megelőzően egy komoly tisztító procedúrán esik át, tehát a bakteriális fertőzés kizárható. Sajnos a tisztításhoz használt klórvegyületek sokat tudnak rontani az (v)ízélményen. Vannak azonban települések, ahol nem csupán ennyi a gond: a hazai vízminőségi problémák hátterében leggyakrabban az arzén-, nitrit-, nitrát-, ammónium- és bórszennyezés áll.