A víz az életet jelenti.
A víz a mi küldetésünk.

A H2O elem: a víz

A víz összetételét Henry Cavendish vegyész (1731 – 1810) fedezte fel, amikor hidrogénnel és oxigénnel kísérletezett, majd összekeverte őket, hogy robbanást idézzen elő (durranógáz). 1811-ben Amadeo Avogadro olasz fizikus végre rátalált a víz H2O képletére.

 

Bár a víz molekuláris szerkezete egyszerű, egyedi fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. Ez az egyetlen elem, amely szilárd, folyékony és gázhalmazállapotban is előfordul a Földön. Ezek a különleges tulajdonságok teszik a vizet olyan lenyűgözővé, és minden élőlény számára léfontosságúvá. A víz sűrűsége a levegő sűrűségének 775-szöröse. Ez okozza a felhajtóerőt, ami lehetővé teszi számunkra - és a legtöbb emlős számára - az úszást.

 

Számos anyag hő hatására tágul, ugyanakkor a sűrűsége is csökken; lehűléskor épp fordítva, nő a sűrűségük. Ha egy folyadékot lehűtünk, a hidegebb része az aljára süllyed. A víz esetében azonban a fagyás folyamata épp fordítva történik. A víz maximális sűrűségét 4°C-on éri el, ez pontosan 0,999973 kg/l. A jég tömege 0,91 kg/l - ezért úsznak a jéghegyek a vízen. Ez a magyarázata annak, hogy a fagyott vizespalack felrobban, a halak pedig képesek túlélni a befagyott tóban is, hiszen az alján élnek, ahol a víz a legnehezebb, mivel a hőmérséklet ott hozzávetőleg 4°C.  

 

A víz rossz hővezető. Ez a tulajdonsága a globális éghajlat szempontjából felbecsülhetetlen jelentőségű, ugyanis a víz sok hőt képes tárolni, amit aztán a hideg évszakok során kibocsát magából, a meleg évszakok során viszont megakadályozza a túlzott felmelegedést. A víz ily módon mérsékli a hőmérsékletingadozást.

 

Ha egy köbcentiméter víz elpárolog (kb. 100°C-on), térfogata 1243 köbcentiméterre tágul (páranyomás) - ez a folyamat képezte a gőzgép konstrukciójának alapját, amely aztán az ipari forradalomhoz vezetett.

 

A víz fizikai és kémiai tulajdonságai miatt univerzális oldószer, illetve szállítóeszköz, a természet körforgásának integráns része, mikro- és makroszkopikus szinten egyaránt. Víz nélkül például nem jöhetne létre a nitrogén és a foszfor körforgása (melyek a bioszféra lényeges elemei), hiszen nincs más mód ezeknek az ionoknak a közlekedésére.

 

A víz oldja a sókat, majd oldott formában a növényekhez juttatja azokat táplálékul. A növények azután tápanyegként felhasználják ezeket az ionokat, és a nitrogén-anyagcseréjükhöz felesleges vizet kibocsátják az atmoszférába. Ez a kicsiny vízkörforgás éppoly fontos, mint a globális - enélkül, tehát víz nélkül, nem létezhetne élet.